Sárvár

Ez a szócikk a magyarországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Sajósárvár.

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Sárvár
A Nádasdy-vár
Sárvár címere Sárvár zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Sárvári
Jogállás	város
Polgármester	Kondora István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	9600
Körzethívószám	95
Testvértelepülései	Lista Steinheim an der Murr
Népesség
Teljes népesség	15 003 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	228,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	64,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′ 14″, k. h. 16° 56′ 07″47.253888888889, 16.93527777777847.253889°N 16.935278°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 14″, k. h. 16° 56′ 07″47.253888888889, 16.93527777777847.253889°N 16.935278°E
Sárvár Pozíció Vas vármegye térképén
Sárvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárvár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 7. legnépszerűbb települése. Sárvár a Rába partján fekszik, Kemeneshátnál. Lakossága közel 15.000 fő, melynek túlnyomó része magyar, de akadnak a településen németek és romák is. A megyeszékhelytől, Szombathelytől 24 km-re, Soprontól 55 km-re, Pápától 42 km-re, a Balatontól pedig 60 km-re fekszik. 2016-ban Sárvárt az „Európai Reformáció Városa” tiszteletbeli címmel tüntette ki az Európai Evangélikus Egyházak Közössége.

A vár a település névadója, eredetileg egy mocsarakkal körülvett földvár lehetett. A középkorban több birtokosa volt, ezek közül emelkedtek ki a Kanizsaiak. Kanizsai Orsolyával kötött házassága révén került a birtok Nádasdy Tamáshoz, aki török időkben a vár fejlesztése mellett Magyarország egyik kulturális központját hozta létre a városban.

Fekvése

Szombathelytől 25 kilométerre keletre, Celldömölktől 18 kilométerre nyugatra fekszik a Rába két partján, a Gyöngyös-patak torkolatától délre, a Kemeneshát és a Vas–Soproni-síkság határán.

Megközelítése

Közút

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 84-es főút, ezen érhető el Sopron és a Balaton felől is. A megyeszékhely Szombathely felől a 88-as, Pápa-Celldömölk felől pedig a 834-es főúton közelíthető meg. Régebben a 84-es és a 88-as főutak is érintették a városközpontot, ma azonban már mindkettő elkerüli azt; a régi nyomvonalak belterületi szakaszai ma öt számjegyű mellékutaknak minősülnek, 84 150-es, illetve 88 100-as számozással.

A környező kisebb települések közül Bejcgyertyános-Kám felé a 8439-es, Ölbő-Szeleste felé a 8446-os, Ostffyasszonyfa-Kenyeri felé a 8451-es, Csénye-Bögöt felé a 8458-as, Ikervár-Rábahídvég felé pedig a 8701-es út vezet a város irányából.

Vasút

A várost a hazai vasútvonalak közül a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja van itt: a keleti határszél közelében, Lánkapuszta külterületi városrész mellett Ostffyasszonyfa megállóhely, a központban pedig Sárvár vasútállomás.

1913 és 1974 között a Zalabér–Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal kötötte össze északra Bükkel és onnan Kőszeggel, illetve délre Zalabérrel is.

Nevének eredete

Neve a Gyöngyös-patak mellékén, mocsaras helyen épített erősségre utal; ez eredetileg földvár volt.

Története

Már az őskorban lakott hely volt, amit neolitikus edénytöredékek, bronzeszközök és temetők leletei bizonyítanak. Földvárpuszta majornál késő bronzkori földvár maradványait tárták fel.

Kr. u. 10-ben a térséget a rómaiak hódították meg, és Bassiana néven alapítottak települést mai Sárvártól északra, a Gyöngyös torkolatának közelében, ahol a borostyánút átkelt a Rábán. Korábban az átkelőhelyen kelta település állt; az ő erődítményük Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánál volt. Az út védelmére épített római erőd maradványait a Gyöngyös-patak keleti oldalán, az Óvár nevű helyen találták meg.

A Karoling-kori lakosság 9. századi temetőjét a Végmalomnál tárták fel.

A honfoglalás után a magyarok a német támadások ellen a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál építettek földvárat, amit először 1192-ben említenek. A vár az 1280-as évekig királyi tulajdon volt, majd a feudális anarchia idején a Kőszegi család birtokába került.

1327-ben Köcski Sándor foglalta vissza Károly Róbertnek a Németújváriaktól, és a király 1328-ban kiváltságokat adományozott a mai belváros területén állt Sársziget lakóinak.

1390-ben Zsigmond király a Kanizsai családnak adományozta, majd miután azok hűtlenné váltak, 1403-ban megostromolta, és visszafoglalta tőlük. 1405-ben a lázadó Ludányiak fosztották ki a várost. 1409-ben Ozorai Pipó lett Sárvár birtokosa, majd 1424-ben a Kanizsaiak visszaszerezték úgy, hogy elcserélték Simontornyára. 1444-ben a vár a Rozgonyiaké lett, és a Kanizsaiak 1454-ben eredménytelen ostrom után csak árulással tudták visszafoglalni. 1532-ben a török sikertelenül ostromolta; eközben száz Nádasdy Ferenc által vezetett sárvári esett el a mezőváros és a vár védelmében. Baso (Bazsó) Ferenc várnagy öt levélben tájékoztatja a Kanizsa várában tartózkodó Nádasdy Tamás nádort a várban történtekről. Augusztus 15-én este 10 órakor háromezer fős török sereg megostromolta a várat. Hajnalig tartott a csata, de a védők sikerrel jártak – igaz, százfős veszteség árán. Csata után megtalálni vélték a török szultán rokonának a holttestét a harcmezőn. Boruk elfogyott, kérik sürgősen küldjenek néhány hordóval. Csepregi Zele (Szele) László volt a várkapitány, társai Káldy Péter, Szelestey Miklós és Bársony Bertalan voltak. Közeleg az ötszázadik évforduló, ideje volna hogy megismerje a város saját hőseit is. (MNL.gov.hu/ E-0185- Baso F.-Nádasdy T. 0001)

Kanizsai Orsolya 1534-ben (vagy 1535-ben) feleségül ment Nádasdy Tamáshoz, és a hozomány részeként Sárvár is a Nádasdy család tulajdona lett.

A művelt humanista Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban:

• 1534-ben iskolát alapított,
• 1537-ben pedig nyomdát.

A nyomda élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost nevezte ki, ő pedig lefordította és 1541-ben itt nyomtatta ki az Újtestamentum fordítását: ez lett az országban az első, magyar nyelven nyomtatott könyv.

1556-ban itt halt meg, s a vár földjében nyugszik Tinódi Lantos Sebestyén.

A vár ura volt Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” – az ő özvegye volt Báthori Erzsébet, akit csejtei rémtettekkel rágalmaztak meg.

1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzésével birtokait is elvették, és a vár a Draskovichoké lett, akik alatt hanyatlásnak indult, ahogy hadi jelentőségét apránként elvesztette. 1704-ben meghódolt a kurucoknak, 1809. június 2-án pedig, a napóleoni háborúk folyamán a város francia kézre került, az idegen csapatok novemberig maradtak itt.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Elegyes Mezőváros Vas Várm. földes Ura Szily, Brentánó, és a’ Génuai Köz. Társaság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Gyöngyös vizénél, Szombathelyhez 4 mértföldnyire. Hajdan Nádasdy Grófoknak lakó helyek vala Vára, ’s könyvnyomtató ház is vala itten; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, néha a’ vízáradás ártalmas vidékjének." 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

Az új fellendülés akkor kezdődött, amikor 1803-ban az Este-Modenai család vette meg az uradalmat. A várat igényeiknek megfelelően átépítették. A várost 1871-ben fosztották meg város címétől; ugyanebben az évben érte el a vasút. Elektromos energiát 1897-től kapott az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését:

• 1895-ben cukorgyárat,
• 1904-ben műselyemgyárat építettek;

fellendült a kisipar és a kiskereskedelem, nőtt a lakosság.

A 20. század elején az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították azokat az oktatási intézményeket, amelyekből a mai iskolarendszer kifejlődött. 1909-ben avatták fel a kórházat. Az első világháború után a település fejlődése megállt, majd a műselyemgyár bezárása után sok lakos kivándorolt Franciaországba, illetve Belgiumba.

A második világháború után új üzem kezdett itt működni, a Baromfifeldolgozó Vállalat, majd 1957 után újabb üzemeket telepítettek Sárvárra. A kőolajkutatók 1961-ben olaj helyett gyógyvizet találtak; ezután a fejlesztésben egyre nagyobb szerepet kapott a gyógy-idegenforgalom. 1968 óta Sárvár ismét város. 1978-ban költözött a Nádasdy-várba Sárvár művelődési központja.

A cukorgyárban 1998-ban állították le a termelést. A városban 1995-től kezdve ipari parkot építenek ki.

A mai város úgy jött létre, hogy 1902-ben Sárvárhoz csatolták Vármellék és Tizenháromváros községeket, 1912-ben Sárt és Péntekfalut, majd 1968-ban még Rábasömjént is.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szabó Imre (nem ismert)^[3]
• 1994–1998: Dr. Dénes Tibor (Fidesz-FKgP-KDNP-MDF-SZDSZ)^[4]
• 1998–2002: Dr. Dénes Tibor (Fidesz-FKgP-MDF-KDNP-SZDSZ-VES)^[5]
• 2002–2006: Dr. Dénes Tibor (Fidesz-MDF-MVPP-Sárvárért Egyesület)^[6]
• 2006–2010: Dr. Dénes Tibor (Fidesz-KDNP-MVPP-VP-Sárvárért Egyesület)^[7]
• 2010–2014: Kondora István (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Kondora István (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019-től: Kondora István (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

Lakosságszám[10]
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1960	12 435	—
1970	12 626	0,15%
1980	15 112	1,80%
1990	15 836	0,47%
2001	15 519	−0,18%
2011	14 777	−0,49%
2018	15 072	0,28%

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,2%-a magyarnak, 1,3% németnek. 1,3% cigánynak mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, református 1,6%, evangélikus 5,2%, felekezet nélküli 4,8% (26,2% nem nyilatkozott).^[11]

Turizmus

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 447 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 7. legnépszerűbb települése; legnagyobb küldőpiacai Csehország (97 ezer), Ausztria (96 ezer) és Németország (32 ezer).^[12]

Látnivalók

• A Nádasdy-vár elődje 13. századi. Több átépítés után a 17. században a Nádasdyak építették ki reneszánsz várkastéllyá. Legnagyobb látványossága a díszterem, aminek freskóit 1653-ban és 1769-ben festették.
• Nádasdi Ferenc, Nádasdi Tamás és Kanizsai Orsolya szobrok (a várban) – Túri Török Tibor alkotása
• Szent László királynak szentelt római katolikus temploma középkori eredetű; 1645-ben a Nádasdyak építtették át. A Rákóczi-szabadságharcban a templom elpusztult, és 1732-ben barokk stílusban építették újjá. 1830-ban klasszicizálták, utoljára 1926-ban építették át. Előtte áll az 1701-ben készült Krisztus-oszlop.
• A Szent László-templom közelében áll a város első, 1535-ben alapított iskolája. Az emeletet 1830-ban húzták rá. Itt tanított Gárdonyi Géza is.
• Az egykori Sár község római katolikus templomát Szent Miklósnak szentelték. A templomot 1454-ben említik először. 1830-ban és 1868-ban átalakították, 20. századi átépítéskor neogótikus külsőt kapott. A templom mellé temették Tinódi Lantos Sebestyént, 1556-ban.
• A hegyközség kálváriatemplomát 1758-ban építették; 1800-ban kapta mai formáját a két toronnyal.
• Evangélikus templomát 1836-ban építették klasszicista stílusban.
• Református templomát 1998-ban szentelték fel.^[13]
• Gyógy- és Wellnessfürdő: a termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaság nívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága a fürdőt a legmagasabb, négycsillagos kategóriába sorolta.
• Hatvany-Deutsch-kastély (más néven Cukorgyári-kastély) az egykori cukorgyár mellett egy ősparkban áll. Az épületet báró Hatvany Béla építtette 1898–99-ben. Tervezője Schannen Ernő budapesti műépítész volt. Jelenleg üres, eladás alatt áll, nem látogatható.
• A csaknem tíz hektár területű arborétumot 1802-ben alapították. Nemesítő telepén 520 négyzetméteres növényház és mintegy ezer négyzetméteres tenyészkert segíti az erdészeti növénynemesítést.
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Események, rendezvények

• Hagyományosan október utolsó szombatján rendezik meg a Simon-Júdás vásárt. Az eseményre piactérré alakul a város főutcája a csatlakozó utcákkal.
• Diákírók és Diákköltők Találkozója
• Nemzetközi Folklórnapok
• Nádasdy Történelmi Fesztivál

Híres emberek

Itt születtek

• Itt született 1564-ben Beythe András botanikus.
• Itt született 1612-ben Vitnyédy István, Zrínyi Miklós költő, hadvezér közeli barátja és ügyvédje.
• Itt született 1861-ben Szilágyi Arabella magyar opera-énekesnő (szoprán)
• Itt született 1870-ben Vass József kalocsai nagyprépost, kereszténypárti politikus, a Bethlen-kormány népjóléti és munkaügyi minisztere.
• Itt született 1880-ban Nagy Antal magyar műbútorasztalos, cégvezető, felsőházi tag.
• Itt született 1885-ben Rudas László marxista-leninista filozófus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.
• Itt született 1890-ben dr. Major Sándor magyar királyi állatorvos vezérőrnagy, egyetemi magántanár.
• Itt született 1892-ben Komondy Zoltán gépészmérnök, műegyetemi tanár († 1957).
• Itt született 1910-ben Burka Sándor klarinét- és tárogatószólista († 1983).
• Itt született 1915-ben Fábián Gyula zoológus, egyetemi tanár († 1985).
• Itt született 1916-ban Majláth Mária színésznő († 2004).
• Itt született 1918-ban Urbán Ernő Kossuth-díjas író.
• Itt született 1918-ban Zimonyi Róbert (1918-2004) magyar olimpiai bronzérmes és amerikai aranyérmes evezős kormányos.
• Itt született 1923-ban Fülöp Kálmán dalszövegíró, költő, színész.
• Itt született és alkotott Németh Mihály (1926–2018) szobrászművész.
• Itt született 1931-ben Horváth István Károly klasszika-filológus, egyetemi oktató, műfordító († 1966).
• Itt született 1937-ben Fendrik István sugárbiológus.
• Itt született 1938-ban Lakatos József festőművész.
• Itt született 1945-ben Simon János festőművész.
• Itt született 1948-ban Hegedűs Csaba olimpiai aranyérmes kötött fogású birkózó.
• Itt született 1952-ben Horváth József, szerzői álnevén Dániel Attila költő.
• Itt született 1953-ban Horváth Károly színész, bábszínész, díszlettervező
• Itt született 1954-ben Lakner Tamás hegedűművész, zenetanár.
• Itt született 1962-ben Szovák Kornél Széchenyi-díjas klasszika-filológus, középkorkutató
• Itt született 1966-ban Stekovics Gáspár képzőművész, fotográfus.
• Itt született 1968-ban Illés Béla labdarúgó.
• Itt született 1969-ben Fodor László Kossuth-díjas dzsesszzenész, zenepedagógus.
• Itt született 1977-ben Rezes Judit Jászai Mari-díjas színésznő, a Budapesti Katona József Színház tagja.
• Itt született 1979-ben Marton Tamás zenész.
• Itt született 1984-ben Savanyu Gergely színművész, a Soproni Petőfi Színház, korábban a Szegedi Nemzeti Színház tagja.
• Itt született 1984-ben Stieber Zoltán labdarúgó.
• Itt született 1991-ben Pilnay Sára színésznő
• Itt született 1992-ben Góczán Gábor Fonogram-díjas, Petőfi Zenei Díjas zenész, a Soulwave zenekar basszusgitárosa, vokalistája.

Itt éltek, élnek

• Itt építette ki főúri és kultúraszervező központját az 1530-as években Nádasdy Tamás.
• Itt tevékenykedett 1534-től 1543-ig Sylvester János nyelvtaníró és bibliafordító.
• Itt tevékenykedett 1541 és 1543 között Abádi Benedek nyomdász, a magyarországi első magyar nyelvű könyv kinyomtatója.
• Itt tevékenykedett az 1550-es években Szegedi Körös Gáspár (Caspar Fraxinus Zegedinus) orvosdoktor.
• Itt halt meg 1556-ban Tinódi Lantos Sebestyén, a magyar epikus költészet jelentős alakja
• Itt tanított 1883/84-ben Gárdonyi Géza.
• A sárvári járás főszolgabírája volt Tuboly Lajos (1873-1936) 1909 és 1918 között.
• Itt működött 1919-től haláláig Huszár Mihály (1874–1941) magyar katolikus esperes-plébános, országgyűlési képviselő.
• Itt halt meg 1921-ben III. Lajos bajor király, országának utolsó uralkodója.
• Itt töltötte gyermekéveit Kabos László komikus, színművész.
• Itt élt ifjúkorában (1930-tól 1932-ig) Kónya Lajos Kossuth-díjas költő

Iskolák

• Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola barabas.sulinet.hu Archiválva 2021. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nádasdy Tamás Általános Iskola nadasdyiskola.hu
• Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola gardonyisarvar.fw.hu
• Szent László Katolikus Általános Iskola szlki.hu
• VVSZC Sárvári Tinódi Gimnázium sarvaritinodi.hu
• VVSZC Sárvári Turisztikai Technikum stg.sarvar.hu

Galéria

• 
  Városháza
• 
  Kossuth tér, balra a Városháza
• 
  Szent László-templom
• 
  Szent László-templom
• 
  Evangélikus templom
• 
  A 2014-ben elkészült Posta tér
• 
  A Széchenyi utcai egykori iskola, itt tanított Gárdonyi Géza 1883-1884-ben
• 
  Emléktábla a Széchenyi utcai iskolaépület falán (1923)
• 
  A Hatvany-Deutsch-kastély, helyben ismertebb nevén a cukorgyári kastély

Testvérvárosai

• Szinérváralja (Seini), Románia, Máramaros megye
• Sonntagberg, Ausztria
• Steinheim an der Murr, Németország
• Uherské Hradiště (Magyarhradis), Csehország

Egyéb kapcsolatai:

• Tubize, Belgium
• Újvidék, Szerbia, Vajdaság

Jegyzetek

Források

http://www.sarvarvaros.hu/uherske_hradiste

További információk

• Sárvár Önkormányzat honlapja
• a Vas Népe napilap hírei Sárvárról^{[halott link]}
• Sárvár Fürdő
• sarvarszallasinfo.hu
• Sárvár.lap.hu
• Sárvárikum.hu – Sárvári programajánló magazin
• Térkép Archiválva 2004. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Térkép Kalauz – Sárvár
• Sárvár bemutatása
• Sárvár negyven éve város Archiválva 2014. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Sárvár látnivalói
• Wikitravel – Gyógy- és Wellnessfürdő Sárvár
• Informed.hu – Ideál – Reforméletmód magazin 2005;17(2): 21-23 (A gyógyfürdő vízének összetétele, hatásai és a sárvári termálkristály