Szerep (település)

Szerep
Szerep vasúti megállóhelye
Szerep címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Püspökladányi
Jogállás	község
Polgármester	Tóthné Verő Tünde (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4163
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	1458 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	27,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	56,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 14′, k. h. 21° 09′47.233333333333, 21.1547.233333°N 21.150000°EKoordináták: é. sz. 47° 14′, k. h. 21° 09′47.233333333333, 21.1547.233333°N 21.150000°E
Szerep Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Szerep weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerep témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szerep község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése

A Tiszántúlon, Hajdú-Bihar vármegye délnyugati szögletében fekszik. Szomszédai: észak felől Püspökladány, kelet felől Sárrétudvari, dél felől Kertészsziget, délnyugat felől pedig Bucsa (utóbbi két település már Békés vármegyéhez tartozik). Különálló lakott településrésze Hosszúhát, a központtól 3-4 kilométerre nyugatra.

Megközelítése

A település központján, illetve Hosszúháton is végighúzódik a 42-es főútből Püspökladányban kiágazó és Sárrétudvariig vezető 4211-es út, közúton csak ezen az útvonalon érhető el a két végponti település felől.

A hazai vasútvonalak közül a községet a Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja van itt: a központ északi részén Szerep megállóhely, Hosszúhát északi peremén pedig Hosszúhát megállóhely; mindkettő egy-egy rövidke bekötőúton érhető el a 4211-es felől (42 314, 42 313).

Története

Anonymus a Gesta Hungarorum 28. részében említ egy „Lutum Zerep”, vagyis Szerep-mocsár nevű helyet, melyet kapcsolatba hoznak a mai településsel, illetve Szerepmonostorral. A korabeli említések a Szerep megnevezés alatt három, jól elhatárolható dolgot értettek: a monostort, a falut és a lápot. A monostor első, biztos említése 1283-ból származik, amikor a birtokos – talán a monostort is alapító – Zovárd nemzetség tagjai megosztoztak két elhalt rokonuk birtokain. A 14. században a Bagossy nemzetség birtokába került.

Közélete

Polgármesterei

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 69,3%-a magyarnak, 15,9% cigánynak mondta magát (30,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,5%, református 40%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 22,9% (32,8% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 19,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, ruszinnak, görögnek, szerbnek és lengyelnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,5% volt református, 2,2% római katolikus, 0,4% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 37,6% felekezeten kívüli (30,1% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

A község belterületén kívül, közúton Püspökladány felé, a temetőt elhagyva, még áll a téglából épült „csonkatorony”-nak emlegetett rom: valószínűleg Szerepmonostor maradványa.^[14]

A város szülöttei

• Nyéki Imre (1928–1995) magyar úszó, edző
• Nagy Károly (1903–1978) magyar szobrászművész

Jegyzetek

További információk

• Szerep hivatalos weboldala
• Szerep az utazom.com honlapján