Kövi csík

Kövi csík
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 2 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi) Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes) Öregcsalád: Cobitoidea Család: Nemacheilidae Nem: Barbatula Faj: B. barbatula
Tudományos név
Barbatula barbatula (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák Barbatula barbatula caucasica (Berg, 1898) Barbatula barbatula toni (non Dybowski, 1869) Barbatula barbatulus (Linnaeus, 1758) Barbatula oreas (Jordan & Fowler, 1903) Barbatula toni (non Dybowski, 1869) Barbatula toni toni (non Dybowski, 1869) Cobitis barbatula Linnaeus, 1758 Cobitis barbatula parisiensis De la Pylaie, 1835 Cobitis barbatula pictava De la Pylaie, 1835 Cobitis barbatula pironae Nardo, 1866 Cobitis furstenbergii Bonaparte, 1846 Cobitis toni (non Dybowski, 1869) Cobitis variabilis Günther, 1868 Nemacheilus barbatulus (Linnaeus, 1758) Nemacheilus barbatulus barbatulus (Linnaeus, 1758) Nemacheilus barbatulus erythrinna Berg, 1933 Nemacheilus barbatulus f. anglicana Bacescu-Me?ter, 1967 Nemacheilus barbatulus f. blackiana Bacescu-Me?ter, 1967 Nemacheilus barbatulus toni (non Dybowski, 1869) Nemacheilus barbatulus var. caucasicus Berg, 1898 Nemacheilus sibiricus Gratzianov, 1907 Nemacheilus toni (non Dybowski, 1869) Nemachilus barbatulus (Linnaeus, 1758) Nemachilus barbatulus caucasicus Berg, 1898 Nemachilus barbatulus toni (non Dybowski, 1869) Nemachilus barbatulus vardarensis Karaman, 1928 Nemachilus sturanyi (non Steindachner, 1892) Noemacheilus barbatulus (Linnaeus, 1758) Noemacheilus barbatulus f. hispanica Bacescu-Me?ter, 1967 Noemacheilus barbatulus quignardi (non Bacescu-Me?ter, 1967) Noemacheilus barbulatus (Linnaeus, 1758) Noemacheilus toni (non Dybowski, 1869) Orthrias barbatulus (Linnaeus, 1758) Orthrias oreas Jordan & Fowler, 1903
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kövi csík témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kövi csík témájú kategóriát.

A kövi csík (Barbatula barbatula) a pontyalakúak rendjébe és a Nemacheilidae családjába tartozó, a ritkasága miatt védett halfaj.^[1] Korábban a kövicsíkfélék (Balitoridae) családjába sorolták, azonban az újabb kutatásoknak és rendszertani átrendezéseknek köszönhetően, ezt a halat és nembéli társait a Nemacheilidae halcsaládba helyezték át.

A pisztráng- és a pérzónában a tőle sokkal értékesebb ragadozók tápláléka, ezért ilyen vizekben gazdaságilag is jelentős szerepet játszik. A magyarországi patakokban is gyakori, de mivel igazi pisztrángos víz alig található nálunk ezért kevésbé jelentős, védettsége az állomány megóvását szolgálja.

A német sporthorgász szövetség és az osztrák testvérszervezet kuratóriuma 1984-ben az év halának választotta, hogy ezzel is ráirányítsa a fajra a természetvédők figyelmét.

Egyéb elnevezései

Bajuszos orsófark, gümőhal, hajatlan kövihal, héjatlan kövihal, kavicshal, kőmaró kolty, könnyhal, kövecshal, kövi, kövi csík, kövihal, kűhal.^[2]

Előfordulása

Európa és Szibéria folyóinak és patakjainak gyors folyású, tiszta vizű, homokos, kavicsos aljzatú részein él. A nappalt a kövek alatt, fedett mélyedésekben tölti, főleg éjszaka mozog. Magyarországon is őshonos és a hazai vizekben még gyakori. Védettsége elsősorban megelőző jelleggel a meglévő állomány megóvását szolgálja. Nagyobb folyókban a pisztrángzónától a paduczóna aljáig található meg ettől lejjebb már csak véletlenszerűen. Általánosan elterjedt és gyakori faj a középhegységi és dombvidéki patakokban, melyek többnyire a domolykó zónába sorolhatók.^[3][4]

Előfordul a Nyitrában, a Szávában, a Balatonban, a Poprádban, a Tarcában, a Vágban, a Garamban, a felső Tiszában és a felső Körösben, a Csernában, a Bódvában, a Berettyóban, az Ipolyban, a Küküllőben, az Oltban és a Sajóban és még további folyóvizekben. A réti csíktól eltérően ugyanis a kövi csík, ha nem is kizáróan, de leginkább folyóvízben tartózkodik.^[5]

Hasonló fajok

Hasonló fajok a csíkfélék és felületes szemlélő összetévesztheti még az fiatal angolnával, de az nyúlánkabb és a hasúszói hiányoznak. A közeli rokon réti csík oldalát hosszanti csíkok borítják ezért jól megkülönböztethető a foltos kövitől. A vágó csík és a kőfúró csík feje és teste lapított és a szemük hátrafelé áll, valamint felmereszthető a csonttüskéjük.^[6]

Megjelenése

Pikkelyképlete nincs, mert pikkelyei alig láthatók és elszórtan helyezkednek el. Oldalvonala ellenben végig jól látható, majdnem egyenes lefutású. Teste erősen megnyúlt, hengeres. Feje oldalról lapított, az orr irányába elkeskenyedik. Szája alsó állású, a felső ajkán négy, a szájszöglet felett két bajuszszállal. Háta szürkésbarna, oldala szennyes sárga, szürke márványozottsággal. A hasa szennyes szürke. Kis termetű hal testhossza legfeljebb 10-15 centiméter.^[3][6]

Az 1. évben 3-5, a 2. évben 5-7, a 3. évben 8–10 cm hosszúságú. Legfeljebb 16 cm-esre nő meg. A kifejlett állat súlya mindössze 4-5 g, ezért emberi hasznosítása nem gazdaságos.^[3]

Táplálkozása

Vegyes táplálékon él, egyaránt fogyaszt apró fenéklakó állatokat víziférgeket, rovarokat, azok lárváit, halikrát, különböző növényi részeket és szerves törmeléket fogyaszt.^[6]

Szaporodása

Áprilisban, májusban ívik az ivarérettségét már 1-2 éves korára eléri. Az ikráit homokra, kavicsokra rakja. A nőstény elhúzódva, több részletben 3-5 ezer ikrát rak le az 1 mm átmérőjű ikraszemekből melyet a hím őriz.^[6]

Galéria

Jegyzetek

További információk

• Csíkok hazánkban. sulinet. [2011. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
• Kövi csíkról fénykép. Környezetvédelmi Információ. [2012. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
• Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.

Internetes leírások a kövi csíkról

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
• A faj adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. március 24.)
• Stone Loach Barbatula barbatula (Linnaeus, 1758) (angol nyelven). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
• Barbatula barbatula (Linnaeus, 1758) (angol nyelven). AQUATAB. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
• Barbatula barbatula (Linnaeus, 1758) (angol nyelven). Encyclopedia of Life. [2009. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
• Barbatula barbatula (angol nyelven). Loaches Online. [2011. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
• Barbatula barbatula (Linnæus, 1758) (angol nyelven). AnimalBase. (Hozzáférés: 2011. január 30.)^{[halott link]}